Mi a gond a gyeprácsokkal?

A gyeprács elnevezésében hiába jelenik meg a “gyep” szó, nem képesek a füvet életben tartani. Hogy mi ennek az oka, ennek jártunk utána!

Gyeprácsokról általában

Gyeprácsot 1969-ben egy Josef Metten nevű német úriember találta fel. Josef Metten eredeti gondolata azvolt, hogy az ilyen kő amellett, hogy remekül elvezeti az esővizet, ésaz autó is könnyedén közlekedhet rajta, a benne lévő üde zöld fű széppéis teszi azt. Azóta már szinte az összes betonelem gyártó cég termékportfóliójában benne vannak a gyeprácsok. Az eredeti formavilágtól iseltértek mára, immáron csak a fantázia szabhat határt annak, milyendizájnnal jelennek meg. A 60×40 cm, vagy 40×40 cm-es szabvány méretetpersze megtartották, ám a gyeprácsok által létrehozott cellák mérete ésformája már igen széles skálán változik.

Hagyományos gyeprácskő, 60×40 centiméter területű, 10 centiméter magas. Forrás: Wattsi Labor Kft.

A gyeprácsokat használva kiderült, hogy nem csak a parkoló autók alájók: árkok szélén, rézsűkben, egyéb lejtőkben, sőt, csak úgy itt-ott istalálkozhatunk velük. Eredetileg betonból készültek a gyeprácsok, máramár a műanyagból készült verzióik is kellően elterjedtek. A műanyaggyeprácsokat talajerózió ellen is gyakran használják, példáulgolfpályákon, ahol csak a fű tartaná meg a földet egy nagyobb esőesetén. A fű alá öt tíz centivel ilyenkor beépítenek egy réteggyeprácsot. Ezen keresztül tud nőni a fű gyökérzete, ugyanakkor egyextra stabilitást is biztosít a lejtő számára. Persze ezektőlfüggetlenül, leggyakrabban még mindig parkolóknál, kocsibeállóknál leheta gyeprácsokkal találkozni.

A gyeprácsok problémái

Az eredeti elképzelést, miszerint elszivárogtatja az esővizet és mégaz autók számára is megfelelő alátámasztást biztosít, hozzák agyeprácsok. Azonban hiába kapták az elnevezésüket a gyepről, inkább csakszürke, gyomos, csúnya beton rácsok, mint a gyepet életben tartó,esztétikus burkolati elemek. Hogy megértsük a probléma forrását, vegyükjobban szemügyre a gyeprácsok szerkezetét, és az eltartani kívánt fűbiológiáját. Alapvetően a beton gyeprácsokról szól ez az írás, bárbizonyos ismertetett folyamatok ugyanúgy érvényesek a műanyagból készültgyeprácsokra is.

A gyeprács a rácsos szerkezete miatt cellákat hoz létre. Ezek acellák alkalmasak arra, hogy abba földet téve és füvet ültetve, zöldfelületet hozzunk létre. Azonban a beton önmagában nem tekinthetőnövény-barátnak, főként fű-barátnak.

  1. Egyrészről képes rendkívülien felmelegedni a tűző napon. Egyösszefüggő beton felület 70-80°C-ra is, vagy még magasabb hőmérsékletreis képes felmelegedni. Ugyanez a helyzet a gyeprácsoknál is, és habár akisebb, tört felület kevésbé melegszik fel, az is sok(k) a legtöbbnövény számára.

  2. Másrészről a beton is képes vizet megkötni. Nem szigetelt betonokakár a saját tömegük 10%-nak megfelelő vizet képesek felvenni, mígszigetelt betonok is 3% vizet tárolnak önmagukban. Egy gyeprács esetén avíz forrása az a talaj, ami a fű számára is biztosítaná a vizet. Egymeleg nyári napon, amikor a fűnek nagyobb a vízigénye, pontosan ezt avizet köti meg a beton is.

  3. És ha már a vízről beszélünk, kanyarodjunk vissza egy pillanatra afelmelegedett gyeprácsokhoz. Azonnal láthatjuk, hogy a hő nem csak, mintfizikai paraméter kellemetlen a növény számára, hanem szárító hatássalis bír a füvet életben tartó talaj felé.

Általában így néz ki a gyeprács. Forrás: Wattsi Labor Kft.

A vázolt probléma második forrása a gyeprácsok füvesítésénekalkalmazott technikájában keresendő. Hogy ezt belássuk, először nézzükmeg a gyeprácsok elhelyezésének bevett gyakorlatát. A gyeprácsokelhelyezése előtt a kijelölt területet előkészítik, alapozzák. Eztlegtöbbször sóderrel vagy homokkal végzik, ami átveszi a gyeprácskövekre irányuló terhelést. Ezzel a fajta alapozással nincsen semmiprobléma, a fű gyökérzete megtalálja benne az utat. A gyeprácsokat eztkövetően az alapozott felületre helyezik. Ez kemény munka, hiszen 30 kgfölötti súlya is lehet egy ilyen kőnek. Egy 24 négyzetméteres területre,ami egy kisebb nappalinak felel meg, 100 darab kő kell (60×40 cm-esméretű). A gyeprács elhelyezését követően egy lapvibrátorral, vagy másdöngölő eszközzel végig járják a gyeprácsot, hogy az stabilan beleüljönaz alapba. Ezt követi a cellák feltöltése, innen kezdődnek a problémákis.

A cellák füvesítéséhez termőföldet használnak. A termőföldetrendszerint ráborítják a gyeprácsra, majd a földet széthordják agyeprácsozott felületen. Erre hintik el a fűmagot.

Általában a fűmag elvetését követően nem, vagy csak nagyon rövidideig várnak arra, hogy a gyeprácsozott területet használni kezdjék, amiidő alatt a fű nem tud megerősödni. A fűmag egyébként is már azelvetéstől fogva több károsító hatásnak ki van téve.

  1. Egy kisebb eső is képes a fűmagokat lemosni a gyeprácsozottterületről, vagy kupacokba összehordani, míg más helyen semmi sem marad.

  2. Ez a kedvezőtlen eloszlás a gyomnövények megtelepedésének kedvez.

  3. Amennyiben a fű megered, kihajt, a csírák rendkívül érzékenyek akitaposásra. Ha a gyeprácsozott felületet ekkorra átadják az autósforgalomnak, akkor azzal jelentősen lerontják a fű életben maradásiesélyét. Arra, hogy megerősödjön, a fűnek 3-4 hétre minimum, de inkább2-3 hónapra van szüksége.

A fű biológiájáról pár szóban

A fű egy általánosító megnevezés. Hétköznapi értelemben minden olyanzöld felület növényzetét értjük ez alatt, amit fűnyíróval, kaszávalrendben lehet tartani. Biológiai értelemben viszont a Poaceae családbatartozó növényeket értjük ez alatt: rizs, kukorica, búza, bambusz és aleggyakoribb gyep növény az angol perje is ide tartozik. Koncentráljunkcsak azokra a fajokra, amiket szívesen látunk a hátsókertben a hintaágy alatt.

Forrás: Shutterstock

Egy átlagos fűmagkeverék 2-3 különböző fű faj magjait tartalmazza, delehet ennél több, 5, 6, akár 10 is a szám. Ezek azok a fűfajták, amiketszívesen látunk a pázsitban.

Ezek közös jellemzője, hogy fűnyírástól nem pusztulnak ki. Ezt úgytudják megoldani, hogy a növekedésükért felelős sejteket jól elrejtik afűnyíró kései elől. A rejtekhely a föld közelében, a levelek tövébenvan. Amíg ezt nem éri károsító hatás, addig a fű élni fog, növekszik(megfelelő víz és fény ellátottság mellett). A fű kitaposásakor ez aterület, ami felelős a növekedésért, károsodik, így a növény elszárad,elhal, helyében csak a föld marad.

A növekedő fű egy másik jellemzője a gyökerének növekedése is, amiazt jelenti, hogy a gyökér térfogata növekszik. Ez persze a pázsitesetén nem probléma, észre sem vesszük. Egy kis térfogatra korlátozódvaazonban már jelentős változást okoz.

A gyeprácsok cellái pontosan ilyen kis térfogatok. A talaj, amiben afű gyökérzete növekszik ilyenkor úgy viselkedik, mintha egy lufitszeretnénk felfújni egy üres pohárban. Amíg a lufi nem tölti ki teljesena pohár üregét, nyugodtan tud növekedni. Amint megnőtt annyira, hogykitölti az üveg által közrefogott teret, arra tágul, amerre tud: kifelé,a pohár szája felé. Visszatérve a talajhoz és a gyeprácshoz, az is csakkifelé tud terjeszkedni, ami révén kis, füves dombok alakulnak ki. Azautók kerekei ezeken a dombokon haladnak át és hatalmas erővel, atövénél fogva tépik ki a fűszálakat, sokszor gyökerestül. Eztermészetesen sokkal drasztikusabb, mint akár egy fűnyírás, a fűkipusztulásához, a gyeprács cella kikopásához vezet.

A ContiGrass a megoldás

Láthatjuk, hogy a gyeprácsok nem, vagy csak korlátozottan alkalmasak afű életben tartására, hiába van a nevükben a gyep. Bár Josef Metteneredeti célja között volt az esztétikus megjelenés is, ez sajnos nagyonritkán valósul meg. Találóbb lenne a gyeprácsokat beton rácsoknak, vagygyomrácsoknak hívni. Ám mielőtt bárki áttérne egy újfajta nevezéktanra,mi a Wattsi Labor Kft-nél másik megoldást találtunk ki: a ContiGrass-t. AContiGrass a gyeprácsok celláiba egyenként, de nagyon gyorsanbeletehető betét. Ez jelenleg műfüves kategóriában elérhető, de ajövőben élőfűvel, sőt világítással is elérhető lesz.

ContiGrass-szal füvesített gyeprács. Forrás: Wattsi Labor Kft.

A ContiGrass-t arra fejlesztettük ki, hogy megküzdjön a csúnyaságokatokozó problémákkal, és vele a gyeprács folyamatosan zöld maradjon. Aműfüves ContiGrass-szal azonnali és tartós megoldást adunk úgy, hogy mégcsak foglalkozni sem kell vele. Az élőfüves ContiGrass-szal megfelelőgondozás mellett sokáig életben marad a fű a gyeprácsban. Nincs vetési,nincs kihajtási szakasz, mert a ContiGrass erős gyökerű, zöld füvettartalmaz. A föld felszínét a gyártás során olyan mélyre állítjuk be,hogy a burjánzó gyökér ne emelje a beton felszíne fölé a pázsit tövét. Afű alatti talaj víztartalmát az edény megfelelő kialakításaszabályozza, míg a beton elől megakadályozza a víz felszívását. Atermőföld és a beton között nem csak az edény fala van, hanem egy légrésis, ami segít meggátolni a túlzott felmelegedést.

A ContiGrass tehát egy valós problémára egy frappáns megoldást ad. Asegítségével a gyeprácsok azt az esztétikai élményt nyújthatják, amitJosef Metten eredetileg megálmodott nekik. Legyen a Te gyeprácsod is üdezöld, legyen a Te füved a zöldebb, ne a szomszédé!

#contigrass

Select your currency
EUReuró