Eső, ami nem a földet élteti

Április 22, a Föld napja. Környezetünk védelme kapcsán viszonylag kevesebb szó esik arról, hogy a felmelegedés milyen hatással van a talajra, annak vízháztartására. Az elmúlt 50 évben drámai módon megnőtt az utakkal, épületekkel, építményekkel lefedett területek mérete. Ezek a létesítmények lezárják a föld felszínét és megakadályozzák az esővíz talajba jutását. Ennek sok következménye van.

Az egyik, amit érzékelünk, hogy egy nagyobb nyári zápor után megtelnek az aluljárók és pincék vízzel, és bokáig gázolunk a pocsolyákban. Ez a nagymennyiségű víz aztán előbb-utóbb a csatornákba, patakokba, folyókba jut, de nem a talajba.

A másik probléma, habár nem ennyire látványos és megfigyelhető, sokkal nagyobb. Kiszárad a talaj, ami életközösségek millióinak ad otthont és része az élet fennmaradásának. Ez a talajlezárás megterheli a vízkészleteinket, és erősíti a globális felmelegedés szárító hatását.

A ContiGrass ezt a problémát próbálja enyhíteni. A gyeprácsokba épített ContiGrass négyzetméterenként 33 l csapadékvizet tud tárolni és a talajba szivárogtatni. Alkalmazásával elkerülhető a csapadékvízelvezetés megoldásához szükséges csatornázás és más, nagy földmunkát is igénylő műtárgyak beépítése. Furcsának hangozhat, de a ContiGrass alkalmazásával csökken a földbe épített műanyag mennyisége, valamint az ezek beépítéséhez szükséges nagy mennyiségű kavics és beton felhasználása.

A ContiGrass egy környezetbarát válasz a városiasodással járó talajkiszáradás csökkentésére.